Kissé megáll az eszünk a budapesti idegklinikával kapcsolatban. Furcsa, nagyon furcsa „vihar” támadt a budapesti egyetem e fontos intézménye és tanszéke körül. A kormány Benedek László professzort, a debreceni egyetem világhírű tanárát nevezte ki a megüresedett budapesti katedrára. Ez csodálatosképpen nem tetszett egyeseknek. Benedek professzor talán nem elég nagy tudós, nem európai jelentőségű úttörője a szakmájának? Ezt senki sem merte mondani. Mást kifogásoltak a gáncsoskodók. Szerintük Benedek tanár azért nem alkalmas a budapesti tanszék elfoglalására, mert – református. „Katolikus egyetemen katolikus tanár tanítson” – ezt követelik a zúgolódók. (…) Lehet a tudománynak vallása? Befolyásolja-e egy nagy orvos gyógyító, kutató és tanító munkáját, hogy melyik felekezet kötelékébe tartozik? Nem is akarunk belemenni ebbe a vitába, csak egyet akarunk a zúgolódók figyelmébe ajánlani. A debreceni egyetem, melyen eddig Benedek tanított, elismerten „református” egyetem. A 350 éves református kollégium jogutódja. És ennek a református főiskolának orvosi karán tizennégy tanár közül tizenegy római katolikus, egy evangélikus, és csak kettő református. Efölött soha senki nem ütközött meg a debreceni kálvinisták közül – mint ahogy nem ütközik meg Benedek professzor kinevezése fölött a budapesti katolikusok túlnyomó többsége sem. A tudomány csak tudósokat ismer, a beteg csak orvosokat – a többi a teológiai fakultásra tartozik, és csakis arra. (A tudós vallása. 1936. augusztus 5.)

Folytatjuk