Egyetértek veled, Örvendek, hogy téged is elgondolkoztat

Szóval félreértettelek, vagyis nem okoz örömet és nem gondolkoztat el. Hát sajnálom. Viszont nem akarom magyarázni a saját szövegem. Akkor már nem… forgács.

”F” mint: felzabálja saját pártját.”
Ezt próbáltam értelmezni. Először azt hittem, az „F” azt jelenti, hogy valaki. Aki felzabálja a saját párját. Mert:
„Cirkusz lát maga előtt”
Innen is hiányzik a t-betű.
Ha pedig F nem valaki, hanem egy párt, akkor engem nem érdekel, hogy felzabálja-e magát, vagy sem. Sok párt zabálta fel már magát a világban! Hát csak zabálja fel magát, aki fel akarja zabálni. Az ő dolga. Nem az enyém. Mi okozhatna örömet nekem ebben az ügyben? És mi az, amin érdemes elgondolkoznom, még mielőtt meghalok?
Forgács, forgács, de értsük mi is!(Caragiale után) És egyáltalán, mi az, hogy forgács? Semmi olyasminek nem tudok örülni, ami érthetetlen, amit találgatni kell.
Nem értettél félre. Én vagyok, aki nem értem, miről van szó!

én azt hiszem, az F, az a Führer – és ezt nem Tamás mondta… csak így gondolom

Nincs semmi mentségem. Esetleg annyi, hogy Demi is csak azt hiszi, úgy gondolja. Tehát ő sem biztos az F értelmezésében! Az értelmezéshez viszont nem szükséges, hogy valamit ŐSZINTÉN meg akarok-e érteni, vagy nem. Ami homályos, az homályos.
Gyermekirodalom is azért van, hogy megértsék a gyermekek. Azt fogok máskor olvasni, gyermekirodalmat. Hátha azt föl tudom fogni!
A rébusszal pedig nem lefokozni akartam az „irodalmi szöveget”, hanem annak talányosságára szerettem volna utalni. És igazad van: lehetnek olyan olvasók is, akik nem akarnak mindenáron megérteni egy írást. Nekik elég, ha hisznek benne. Anélkül, hogy tudnák, miben hisznek. Ezzel már el is érkeztünk a vallás világába, a hit mezejére. És valljuk be, azon a mezőn is nyilnak gyönyörű virágok! Például az Énekek éneke.

Fricikém – ez a hit-kérdés nem passzol ide.

Ha jól emlékszem, le van fényképezve Gergely Tamás által