Azt hiszem, majd mindenkinek akad példája rá, hogy a véletleneknek meg van a maguk összjátéka. Hogy mi áll mögötte, káoszelmélet, valószínűségszámítás, játékelmélet, nem eléggé ismert társadalmi folyamatok – azt majd eldöntik a tudós elmék. Én viszont egy ilyen véletlenről szeretnék itt beszélni,  de – nem véletlenül.

Történt, hogy ezekben a hetekben, amikor az amerikai filmes híresség botrányaitól kezdve a magyarországi nagyrendező viselt dolgainak a kiteregetése után a „ me too”, vagyis „ az engem is” kampány elérte a közösségi médiát, nap mint nap elgondolkodni- vagy csámcsogni valót kínálva a közönségnek, rábukkantam egy olyan könyvre, amely jóval széles időtávlatokba helyezi a szexuális zaklatás tárgykörét. És már az is érdekes, hogyan került az angol nyelvű kötet a kezembe. A központi, csíkszeredai parkban hónapokkal ezelőtt meglehetősen érdekes kísérletbe kezdett az a Spektrum Oktatási Központ, amely egy esztendeje immár csupán a kezdő S-betűben viseli annak a Soros Györgynek a nevét, aki még 1996-ban létrehozta elődjét, a Soros Oktatási Központot. Nos, a Spektrum három olyan, szivárványszínűre szépen kifestett, üvegajtókkal ellátott fakuckót helyezett el a parkba, amelyekbe bárki beteheti fölösleges könyveit, és onnan bárki ki is veheti bármelyiket, ha éppen a cím megragadta a tekintetét és olvasni van kedve. A székely ezermesterség jegyében, a könyves házikók üvegablakait néha betörték, néha csavarhúzóval egyszerűen leszerelték és elvitték, de a Spektrum mindig pótolta a hiányt és a könyvturkálásnak ez az előnyös módja végül is meghonosodott a városban. Jómagam is gyakran teszek be ide könyveket, és mit hoz a véletlen: a szexuális zaklatás témájának a csúcsra járatása idején, az egyik kuckóban éppen egy olyan Gutenberg-csillagra bukkantam, amelynek ugyanez volt a tárgya, de nem akármilyen összefüggésben. Women’s silence, Men’s violence, vagyis a szó-összecsengést vissza nem adó fordításban A nők hallgatása és a férfiak erőszakossága. Ez a kötet címe és a tizennyolcadik, illetve a tizenkilencedik századi Anglia szexuális zaklatásait veszi nagyító alá. A szerző, Anna Clark, nem csupán a korabeli sajtót szemlézgeti, hanem periratokat, rendőrségi jegyzőkönyveket, szépirodalmi munkákat tanulmányoz és közben a kor örökösödési és párválasztási szokásait, az ipari forradalom kezdetének gyári történeteit, az arisztokrácia és a középosztály kialakulásának a változásait is szemügyre veszi. Mindeközben a prostitúcióra vonatkozó korabeli nézeteket, filozófiai, valláselméleti, orvostudományi és más utalásokat is ötvöz a munkájában. De ami talán a legérdekesebb: két évszázaddal ezelőtt, teljesen más földrajzi, történelmi és társadalmi körülmények között, a szexuális erőszak körüli közbeszéd éppen két olyan téma köré csapódott le, mint manapság: Az egyik: a bármiféle jellegű hatalmi fölénnyel való visszaélés, a másik pedig az áldozat hibáztatása. Nyugodtan elmondható tehát: digitális kor ide és korlátlan információközlés oda, de nincs új a Nap alatt. És alighanem ez is magyarázza, hogy miért tör utat olyan nehezen a nemek közötti egyenlőség elvi elismerésének a mindennapokban történő gyakorlati meghonosítása, bármiféle jogi kodifikáció és a nyilvánossá váló „me too” esetek ellenére.

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása / Vélemény, 2017. november 3.

1. Skandikamera:
   2017. november 4. 08:02

   „„ me to”, vagyis „ az engem is” kampány”.

   A hír igaz – mondta be a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem „to” hanem „too” :-)

   Egy angol család száll meg egy budapesti hotelben, a 222-es szobában. A férj telefonon rendel két rumot két perccel két óra előttre:
   – Two rums to room two two two to two to two!
   Mire a recepciós hölgy:
   – Taram taram tam tam tam – anyáddal szórakozzál!!

2. csekegabi:
   2017. november 4. 08:13

   A megjegyzés helyes, javítottunk – de mert a folytatás szellemes, és tanulságos, maradjon a teljes szöveg.

3. Skandikamera:
   2017. november 4. 08:22

   :-)