Gyógyító tanácsok a régmúltból
A SZEGEDI NÉMA MESTER MINDENTUDÓ KÖNYVE (II.)
Tudákosunk nemcsak az asszonytartás mesterségéhez értett; értett ő a gyógyításhoz is. Meg vagyok győződve róla, hogy az ő keze alatt éppúgy meggyógyultak és meghaltak a betegek, mint a mai világhírű orvosok keze alatt. Könyve értékes kultúrtörténeti emlék, megismerjük belőle azokat a régi magyar orvosságokat, amelyekkel a legmagyarabb vidéken: Szegeden és környékén gyógyították a betegeket:
A kopaszság; régi magyar gyógyszerei
Égesd meg és törd porrá a méheket, azzal hintsd bé a kopasz helyet, ahol akarod, hogy haj vagy szőr nőjjön. De hogy jobban megmaradjon azon por a kopaszságon, kend meg mézes vízzel a kopaszságot és úgy hintsd reá azon méhport:
Vagy: Láb-mosó fűnek gyökerét égesd meg és hamuját mézzel öszve kevervén, kend fejedet, meghajasodik. Azonképen, ha az Isten-fának porával, mézzel elegyítve a kopasz fejet kenik, hajasítja.
Vagy: A vízispárga vagy fehér töknek gyökerét áztasd lúgban és azzal mosogasd fejedet és dörgöld hajadat: szép hosszú hajad lészen.
Vagy: A mogyoró-hagymát törd öszve és azzal kenjed a kopasz helyet, hajat fogsz nevelni.
Vagy: Főzd meg a mályva gyökerét jó bőven lúgban, azzal mosd a hajadat.
Vagy: A nagylapú gyökerét lúgban megfőzvén, azzal mosd gyakorta a fejedet, hamar hosszú hajad lészen.
Vagy: Az árva-leány füvet főzd meg párlúgban s azzal mossad gyakran a fejedet, hamar megnő a hajad.
Vagy: Az ökörfark-kóró virágnak és gyökérnek oly haszna vagyon, hogy ha azt vízben megfőzöd és azzal mosogatod, hamar megnő a hajad.
Vagy: A hajad, hogy el ne menjen, vagy hulljon, mossad minden nap a lejedet vízi-torma vízzel.
Vagy: Végy ketskebabot, égesd meg és tsináld porrá és ezen porral hintsd bé gyakran a fejedet, mint a hajporral: nagy haszna vagyon.
Az iszákosság gyógyszere
A tengeri nyúlnak (ez légyen bak, ha férfinak akarod adni, ha pedig asszonynak, nőstény) vedd vérét, megszárasztván és öszvetörvén, borban add innya. Vagy: A fecskének vedd-ki mind a bélit, gyomrát és a többit aszald meg, törd porrá és add innya borban.
Boros kenyérnek hasznáról
Négy jeles haszna van a boros kenyérnek:
Fogat tisztít s éles látást ad a szemnek.
Ha véred nincs, vért gyűjtsz azzal a testednek.
Bő vért apaszt véle rendkívül élőknek.
Fognak megfejérítésére
A velőskoncot megszárasztván, kenyérhéjjal törd öszve, borba kevervén, mosogasd fogaidat, fejérek lesznek.
Kígyónak elnyelése ellen
Történetből, ha valaki elnyeli a kígyót, téntát igyék, ez megöli benne.
Vagy: A kígyóhagymát főzd meg borban, add innya.
Vagy: Lábánál fogva köttessen fel az olyan ember, szája légyen nyitva és feje alá tétessék meleg téj, ennek szagát megérezvén, kijön.
Pók csípése vagy elnyelése ellen
Főzd meg borban a paréjt, azaz spinótot, mely a német konyhákon igen közönséges, hasznos italod lészen a pók csípése ellen.
Vagy: Akit a pók megcsíp, tejjel mossa meg a megcsípett tagot: aki pedig pókot nyel el vigyázatlanságból és azután iszonyodik tőle, vegyen hánytatót bé, melyet ha kihány, igyék meg vízben négy-öt csepp szalamia-spiritust.
Fázás ellen télben
Minden reggel mossad a lábaidat jó erős égett borral; a kapcádon alul papirossal takard bé a lábaidat; tölthetsz a csizmádba is valamely kevés égett bort: nagyon elveszi a hideget és annak erejét.
Elmeháborodás ellen
A fekete hunyor gyökerét, ha borban vagy ecetben, vagy mézes vízben huszonnégy óráig áztatják, abból éhomra félpohárral melegen a melankolikus embernek bolondozása ellen, hideglelés ellen, hektika ellen hasznos bevenni.
Görög- és sárgadinnyéknek hasznairól
A görög- és sárgadinnye nem nagy újság a magyarnál. Mert tudja termeszteni s meg is enni. A görögdinnyét bátran eszi a magyar, még a forrázó-hidegben is. A görögdinnye magvait vízben megtörni, azt a vizet jó innia fövény ellen. — A görögdinnye-evésnek békét hagyjanak a hideg természetűek és vízikórságra hajlandó személyek, mert nem hasznos. Némely asszonyok a dinnye levelével búzalisztből holmi pogácsát gyúrnak, mellyel a testet mosni, jobbnak tartják a szappannál. — A sárgadinnye az emberből a nyálat megindítja, fejét tisztítja: ha az ember szédül és ájul, csak tartsák az orra alá, eszére jön; a sós vért megjobbítja, az egészségnek nem árt, hanem ha visszaél valaki véle, sőt a göthös hektikusok a sárgadinnyétől meggyógyulnak. A görögdinnye-magot, minek előtte földbe elveted, áztasd meg édes tejbe, jobb íze lesz. Ha pedig vérben vagy veres Rózsa-vízben áztatod, veres lészen a béle.
Gutatüésről
Szedd meg a zsállyát; vagdald öszve jól, áztasd bé égetett borba; tedd melegre, vagy napfényre, hadd ázzon; azután tégy belé nádmézet s tedd el a magad hasznodra: jó orvosság és előre oltalmazó eszköz a gutaütés ellen. Vagy. kinek nyelvét a guta megütötte, a veres céklának kifacsart levét vegye be és egy ideig tartsa szájába, ezt megújítván, nyálával együtt mindenkor köpje ki. Az alatt meg kell rivasztani a beteget, hogy szóljon.
Vagy: Sz. László füvének gyökerét megtörvén, keverd össze óhajjal és égett borral, kend azon részt vele és jó meleg ruhával erősen dörgöld.
Vagy: Ha nem szólhat a beteg, rágja a mustármagot, szájában forgatván, vagy azon magot zatskóba tévén, főzd meg borba, kösd a nyomorult tagra.
Vagy: aki e betegségben tagjait nem bírja, sárga küküricsfűből készíttessék neki fördő és abban förödjön. Ha a beteg kezd épülni, ételére és italára vigyázzon. Télben, nyárban főképen fejét melegbe tartsa.
Nátháról
Két-három fő foghagymának gerezdéit megtisztítván, törd öszve óhájjal, talpaidat és sarkaidat azzal kenjed tűz előtt, hogy béigya jól.
Vagy: Facsard ki a csalánnak levét és lisztlánggal csinálj tésztát vele, flastrom formára tétesd két vakszemedre.
Vagy: Rózsaecetet csepegtess hév téglára, fejed, orrod és szádat azzal pároljad, magad betakarván.
Vagy: A köménymagot és nádmézet öszvetörvén, vesd eleven szénre egy serpenyőbe, fejedet füstöld vele.
Vagy: Szagolj gyakran szalamia-spiritust, nagyon használ az erős náthában.
Forrás: Trócsányi Zoltán: Magyar régiségek és furcsaságok. Dante kiadás, 1924.
Pusztai Péter rajza