* A Tátinak *

”Most akkor elmesélem neked” – mondta Vadmalac patás komájának.
A koma csak nézett széjjel, próbálta külső jelekből megérteni, mi következik.
De csak finom sült illata terjengett, volt benne valami egyedi, amit eddig ízlelő szemölcsei nem próbáltak.
Rosszat sejtett, mindenben visszafele haladt a társdalom újabban, s vele együtt, ezen a finom családi börzén csökkent Vadmalacnak a kedélye is.
”Gyöngytyúkot azért sütök, amiért polipot. Mert akkor legyőztem őket!”
Dobbantott Vadmalac a lábával, s mintha cserepet tört volna össze, utánozni próbálta a gyöngytyúkot.
Komája a Vadmalac lábára mutatott, amint az éppen a polip csápját szorította a talajhoz, és megkérdezte:
”És legyőzted?”

Forrás: Lenolaj.hu