Kabán József: Ady-kollázs
Korunk Ady-emlékszám, 1977/9
Palocsay Zsigmond: Éjféli délibáb
Kabán József Ady-kollázsára
———— későn kelt,
borong az Este,
tücskeit beseperte
köténye zsebébe;
felcsörren sebtében,
s hangjával elhal a Szélmadár
a Szorongás koronát,
zsolozsmát vár fejére,
jogart is ragadna göcsörtös kezébe,
vájkál ágbogak,
dorong és kés után,
de azt leli, mit ugar terem
muhar és dudva közt tüskét legyez,
hegyezne a bodza is már,
(lehet,
csak termőbb
alkalmat vár)
mert sepert szérű, az Ég-alja,
elhullatott csillag-magva
üszkös a Paraszt-nyárnak,
— Holdja kél lassan a Hortobágynak
MAGÁT hozza holtan,
véresen ölében
barna Bú párázik hülledő szemében
szelíddé: tejjé vál
Éjfélre az arca,
öklét könyökére
rá is támaszthatja
hol csúszik, — meggöcög
hántatlan az álma
gallérja fehérlik
ajkig érő sárban
Forrás: Korunk, 1977 / 9. szám
Pusztai Péter rajza