Cselényi Béla: BOLDOGSÁGRÓL SZÓLÓ GONDOLATOK
(1.) a boldogság mint folyamat
piros-kék celofánpapucsban
boldogságom átzizzen a havon
(2.) A boldogság meghatározása
Szorongásaim
fekete ceruzák
a boldogság megrajzolásához.
(3.) Hogy látom én, kik a boldogok
Soha nem boldog az, aki befelé tekintés nélkül hagyja, hogy az élet megtörténjen vele. Mégis örökké boldog, mert befelé tekintés nélkül hagyja, hogy az élet megtörténjen vele. Erről az jut eszembe, hogy igazán boldog csak addig voltam, amíg nem tudtam İsten létezéséről, (pontosabban szólva: nem törődtem İsten létezhetőségével). Hogyan értetnéd meg, hogy mi az egészség azzal, aki sosem volt beteg?
Budapest, 2010. XII. 28.
Pusztai Péter rajza
2011. január 9. 12:37
Nagyon igaz: a fekete ceruzával satírozott szorongások mögött rejlik a boldogság.