A belga főváros Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőjében 2015 júniusa végén felavatták Kossuth Lajos édesanyjának, Tyrlingi Weber Karolinának (1770–1852) közadakozásból állított emlékoszlopát. Az 1848/49-i forradalom és szabadságharc leverése után a Kossuth család száműzetésbe kényszerült, Amerikába tartott, de csak Brüsszelig jutott.
Az 1848-i forradalom vezető politikusának édesapja, Kossuth László Monokon, az Andrássyaknál volt uradalmi ügyvéd. Ott vette el – valamikor 1800 körül – az olaszliszkai postamester, tyrlingi Weber András lányát, Karolinát. Az 1802-ben világra jött Lajos után még négy leánya született a házaspárnak: Karolina, Emília, Lujza és Zsuzsanna.
A szabadságharc leverése (1849 nyara) után a száműzetésbe menekült kormányzó otthon maradt családtagjait bebörtönözték. A bécsi udvar csak azzal a feltétellel engedte őket szabadon, hogy nemcsak Magyarországot, de egész Európát el kell hagyniuk. Így az édesanya négy lányával, a vejeivel és unokáival együtt szekérre ült, és elindult Amerikába. A család Brüsszelig jutott, ahol az édesanya és nagymama elhunyt. A temetőt, ahol a csontjai nyugodtak, a halála után mintegy másfél évtizeddel felszámolták.

Kossuth Lászlóné hamvait a Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőbe szállították, ahol jeltelen közös sírba helyezték. Belgiumi magyarok idővel kinyomozták a temetőt, felkutatták a sírhelyet, és elhatározták, hogy síremléket állítanak Kossuth Lajos édesanyjának.
A tényfeltáró tevékenységben oroszlánrésze volt Kozmai Kún Miklósnak. A felavatott emlékoszlopot számos önkormányzat, így például a ceglédi, a monoki, az olaszliszkai, a tokaji és a sárospataki, illetve a belgiumi magyarok adományaiból emelték. Az emlékoszlop terveit a Tokajban élő Veres Alpár és Csirpák Viktória szobrászművész készítette. 
A két méter magas, ötven centiméter széles, tíz centiméter vastag süttői fehér mészkőoszlopon vörös márványtábla, azon Kossuth Lajos édesanyjának a bronzportréja látható.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban