A szlovén főváros fölött magasodó vár magyar vonatkozású nevezetessége, hogy 1849-ben csaknem három hónapig falai között őrizték az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Gróf Batthyány Lajos (1807-1849), akit a márciusi forradalom hatására nevezett ki a császár kormányfőnek, 1848 őszén – döntően a Jellasics-féle horvát támadás nyomán, október 2-án – lemondott erről a tisztéről.
Visszalépésének dacára a Habsburg-ház nem felejtette el szerepét a magyar történelemben, így az osztrák csapatok Pesten letartóztatták. Előbb egy budai kaszárnyába, majd Pozsonyba, aztán Laibachba (Ljubljana) és Olmützbe (Olomouc) hurcolták. Ez utóbbi – ma cseh – városban ítélte el a katonai bíróság, előbb börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra, de a bécsi Burg nyomására az ítéletet golyó általi halálra súlyosbították. Pesten végezték ki 1849. október 6-án, egy napon az aradi vértanúkkal.

 A ljubljanai várat – a Gradot – 1144-ben említik először írásos emlékek, de valószínűleg már a rómaiaknak is állt itt őrtornyuk. A 17. században készült gyönyörű, gótikus Szt. György kápolnát a krajnai kormányzók címerei díszítik. A 19. században a várat börtönként használták, 1849. május 5. és július 23. között ott tartották fogva gróf Batthyány Lajost.

Emléktáblája a Szt. György kápolna mellett, a toronyba vezető lépcsőház bejáratánál volt évekig. Időközben a vár pincéjében egy kis börtönmúzeumot alakítottak ki, és az emléktáblát oda helyezték át.
Nemzeti ünnepünkön az emléktáblát koszorúzzák meg a magyar nagykövetség és a Szlovéniában élő magyar közösség képviselői.

/Köszönöm Dr. Szent-Iványi István nagykövetnek és a fényképeket készítő Herman Lászlónak a segítségét./

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban