kő és cement
és föld vagyok
én vagyok a szél
aki új szárnyakkal
mindig visszatér
néma kút vagyok
visszhangom az ég
dobjatok köveket
összetört testemre
adjatok fehér gyolcsot
fejemre
árvák árvája
vagyok
világ árvája – gyermek
anyja vagyok
örökös száműzetésben
élek-halok
de mindig újra
feltámadok
egy pohár vizet
adjatok!

Forrás: Parnasszus folyóirat, 2017/ 3. szám, ősz. Hervay Gizella-összeállítás (Redivivus). A költőnő kiadatlan verseiből, közreadta Szakolczay Lajos

1. Klein Ágnes:
   2017. december 17. 11:59

   Nagyon szép alkotás