Kiszólt a fürdőszobából:
”Azonnal. Éppen csak megfésülöm a sörényem.”
”Fésüli, akinek van”, válaszolt Vadmalac komája. S hát szomorúnak elég szomorú látvány volt a gyér sörény, amiből kis szigetek maradtak. Kopasz teljesen a feje búbján.
Vadmalac megbánta, hogy nem volt elővigyázatosabb, nem jött rá azonnal, hogy a komája előtt a sörényt emlegetni nem szabad. Úgy próbálta helyrehozni a dolgot, hogy fésülés helyett összeborzolta a sajátját, kissé még meghajolt, hogy alacsonyabbnak tűnjön, kacsázott is kettőt, mintha szédülne, aztán pedig megkérdezte:
”Jöhet egy szilva?” Pálinkát értett rajta, kedvcsinálót…

Forrás: Lenolaj.hu