Az olasz főváros Gianicolo-dombján áll Türr István (1825–1908) mellszobra. A bajai születésű, regényes életű katona az 1848-i európai forradalmak „elzúgta” után az olasz függetlenségpártiak oldalán bukkant fel, a piemonti hadseregben őt bízták meg egy magyar légió felállításával is. Giuseppe Garibaldi közvetlen környezetében 1859-től küzdött Itália egyesítéséért és szabadságáért.

Egyike volt a legendás „marsalai ezernek”, akik elsőként szálltak partra Szicíliában. Garibaldi ezt követően tábornokká, első hadsegédévé, serege főfelügyelőjévé nevezte ki Türrt.

A függetlenségi mozgalom győzelmét követően az olasz királyi hadsereg altábornagyaként diplomáciai missziókat teljesített, a kiegyezés után Budapestnek és Bécsnek is felajánlotta szolgálatait, szerteágazó kapcsolatrendszerét. Magyarország csatornahálózatának bővítésében nevével függ össze a Ferenc-csatorna megépítése az 1870-es években. A görögök – akik 1867-ben kezdeményezték a Korinthoszi-csatorna építését – 1881-ben Türr Istvánt bízták meg a vállalkozás irányításával. Írásaiban Türr a magyar népoktatás fejlesztését is szorgalmazta.
Márvány mellszobrát – Csíkszentmihályi Róbert alkotását – 1999 őszén avatták az olasz fővárosban.

Nápolyban 2002-ben avattak emléktáblát Türr tiszteletére. Miután Garibaldi a déli hadjáratán elfoglalta a várost, a magyar tábornokot nevezte ki Nápoly katonai és politikai kormányzójává. Emlékét a Varga Tamás szobrászművész  készítette tábla őrzi, avatásán részt vett Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök is.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban