Az Erdélyi Krónika című történelmi portál, a rendszerváltás évfordulóján Fodor János illusztrált tanulmányát közli a korszak kolozsvári eseményeiről. Összeállításában egyebek mellett olvashatjuk:

„A későbbi katonai vizsgáló bizottság szerint 26 halott és 84 sebesült civil áldozata volt a december 21-i kolozsvári tüntetéseknek. December 21-et követően nem történtek hasonló lövöldözések, a katonaság is visszavonulásra kapott parancsot, a lakosság azonban továbbra is izgalommal követte a fejleményeket a „terroristákról” terjedő híresztelésekről. A politikailag fontosnak tartott (de még mindig a karhatalom ellenőrzése alatt álló) épületeket őrizték, továbbá a postát, a vasútállomást, az I.R.E-t, a Gaz Metant és a rádióstúdió épületét. Az akkori párt székházába reggel, december 22-én hatolt be a tömeg, ahol elsősorban Ioachim Moga megyei első titkárt keresték.
A rongálások és kiürítések is megkezdődtek, miközben a tüntetőkkel behatolt értelmiségiek (Iosif Zăgrean, Ioan Căpuşan és Chindiraş ügyvéd) tárgyaltak a párttitkárral a kialakult helyzetről. Miután nem tudták lemondásra bírni, Moga az erkélyről próbált a tüntetőkhöz beszélni, kevés sikerrel. Dorel Vişan és Victor Rebengiuc érkezésével alakult az első Nemzeti Megmentési Front ad-hoc tanácsa, melyben egyedüli magyarként Vincze János is részt vett. A megyeszékház, valamint a pártközpont a hadsereg általi védelme december 22-én, 11−13 óra között szűnt meg, amikor a televízió és rádió egyaránt közölte a nemzetvédelmi miniszter öngyilkosságát, a szükségállapot kihirdetését.”

Kolozsváriak az utcán. Kép: ro.wikibooks.org

A teljes szöveget itt olvashatják.