Nászta Katalin: Levél Olvasómhoz
Kedves Olvasóm, hozzád szólok.
Mondd meg őszintén
hány verssorom mondod
magadban?
Ugye egy sincs?
Na ugye, mondom,
nem eszik olyan forrón
azt a lájkos gombot.
Tudom a helyem.
Ha majd a soraim ott
settenkednek
a szíved körül
akkor mondhatom
hogy célom elértem,
és ez a dolgom.
Addig csak a személyem
tűnő varázsa tartott fogva,
a ki írta, nem amit írt
volt a versek piacán
lelked vásárfia.
Vigyázz magadra, kérlek.
Csak a pont középre talált
nyílvessző számít.
A többi félrement
kísérlet.
2017-12-21
Pusztai Péter rajza
2017. december 24. 06:12
Hadd settenkedjenek/ szívünk körül azok a sorok!/ Máris elmondhatod/hogy elérted a célod/ és valójában, ez a dolgod!
2017. december 24. 07:00
Köszönöm, szép karácsonyi ajándék :)
2017. december 24. 14:18
Van néhány, visszamenőleg is, verssor is és gondolat is.
2017. december 24. 20:46
Ennek örülök, kedves Márta. Köszönöm.