Demeter József: Égi kaptatón a táj (1)
Idilliáda
„Megy egy ember. Vajon hova?
S honnan vajon? Van otthona?
Vásárhelyi Géza
Ipari táj – körös-körül –
Szép műzöld övezet. Le-
Százalékolt vidéki
Város. A Fő téren szmog
Hömpölyög, és! Ő, a
Tősgyökeres, szám-
Űzöttként megy, menekül,
Liheg. Tarkóján monoxid-
Célkereszt, s! Mint égi
Kaptató a hegy. A Föld. Na,
Végre, fújtat elsőként a
Tetőn. Liheg. Szétnéz. Süt.
Földbe gyökerezik a lába.
Nem hisz a szemének: Ó,
Én lombom, adj
Árnyékot mindenkinek!
Pusztai Péter rajza