Hókusz-fókusz

„Elbújtam egy kagylóba a tenger fenekén
de elfeledtem hogy melyikbe.”
                                                 Marin Sorescu

Se ott, se itt, se minden-
Hol lehetnék. Ön-
Magamtól önmagamig.
Hegyről hegyre – hegy-
Tetőbbre, sőt! Az ég mélyén
Hold-kagyló. Kifeszítem, de!
Saját magadon kívül…
Senkit se látni még benne.
Székely búvópatakok mély
Lencséi fölött – már igen. Ezért
Az unokánknak, rendben, ma
Én olvasok mesét, s! Míg
A könyvben – bent is, kint is
Belepi a tájat, indul – hová,
Merre – fehéren a fekete.
Feketén a fehér.
A hófehér álomjárat.

Utómottó:
„ahol a mélység ott is a magas van?”
Vásárhelyi Géza