Szicília fővárosában, alig harmincévesen áldozta életét az olasz nép függetlenségéért Tüköry Lajos (1830–1860). Az 1848–49-i szabadságharc ifjú katonája nemzetőrként kezdte, majd Bem tábornok seregében részt vett az erdélyi hadjáratban. A világosi fegyverletétel után sok ezer bajtársához hasonlóan ő is az emigrációt választotta.

Az Oszmán Birodalomban számos helyen szolgált a török fegyveres erők kötelékében, Guyon Richárd, majd Kmety György oldalán részt vett a krími háborúban is, ott tanúsított hősiességéért őrnagyi rangot kapott, sebesüléséért magas szultáni kitüntetésben részesült. Amikor Tüköryhöz eljutott a hír, hogy Észak-Itáliában Giuseppe Garibaldi vezetésével függetlenségi harc kezdődött, kilépett a török katonai szolgálatból, és olasz földön csatlakozott a többségében a 48-as honvédsereg veteránjaiból alakult magyar légióhoz. Rövid idő leforgása alatt számos csatában vett részt, számára az utolsó 1860. május 27-én zajlott le: ő vezette a rohamot Palermo bevételéért, s a harc közben súlyosan megsebesült. Bal lábát amputálták, de életét ezzel sem tudták megmenteni.

A Körösladányból elindult ifjú ezredest – mert akkor már ezt a rangot viselte – nagy részvéttel temették el hősi halála színhelyén, a gyászbeszédet maga Garibaldi mondta. Később holttestét a palermói San Domenico Pantheonban helyezték örök nyugalomra, a szicíliai nagyvárosban a szobor mellett utcanév is őrzi Tüköry Lajos emlékét. Szöveges emléktábla látható a Corso Calatafimi 94. alatt, a róla elnevezett laktanya falán is.

Köszönet Rédei Ferenc fotóiért.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban