B. Tomos Hajnal: Pont és folytatás

Meghalt az idő,
úgy, ahogy az emberek
halnak meg álmukban:
csak virradatkor tűnik fel,
hogy a bútorokban
megállt a percegés,
az óra nyelve fennakadt
az utolsó perc fokán,
mint ahogy a sziv áll meg
minden előrejelzés nélkül,
mint ahogy az idegesitő légyzümmögés
némul el hirtelen –

csak a körme nő tovább,
melyet akkor mélyesztett torkomba,
mikor ráeszméltem.

2017. december 27.