Ilyenkor már bedugulnak a fülek
eltömi a járatokat a sok vásárfia
s lelketlen kívánt „boldog ünnepeket”
hiába segítő kéz, ajándék
az elmulasztott vallomások
az ajtón kisirülve dideregnek
ott a tél

olyan szomorúak
de arcuk mosolyog
nem terhelünk bajainkkal
örülj csak ügyeid-megfogyott
áldozat
a béke beköszöntött
de valahol másutt kapott helyet
ahol az idegenek legalább
egy napra lekezelnek

nézem kedves arcodat
ismeretlen
barázdáid, mint vetésen a forgók
szivárványt játszanak
tekintetemben
muszáj, hogy lássanak
amikor szembe néznek velem

2017-12-21