Előbb megtárgyalták a családban, hogy túl gyorsan telnek az évek. Malacka sörénye is őszült, a Vadmalacé meg egyenesen hullni kezdett. Rákontrázott a koma is, aki szinte a családhoz tartozott. Ez utóbbi még vakarta is az agyarát, izgalmában nyilván.
Na jó.
”Teszek én ellene!”, mondta erre Vadmalac. Kiment az udvarra, komája segítségével megmagasította a kerítést, még egy kosárlabdát sem lehetett volna átdobni felette, húzott bottal egy erős vonalat a porhanyó földbe, hogy ne lehessen nem észrevenni.
És azt mondta: ”Itt megáll öt évig az idő, nincs újév!”
Ezt a Fennvalónak mondta, még bökött is a jobb mancsával abba a irányba.

Forrás: Lenolaj.hu