Könyökölni. Lihegni.
Felszállni az első fizethető gépre.
Mert ott jobb. Jobb ott.
Jobbnak kell lennie.Mindenki ezt mondja.
Nyugatibb. Nyugisabb.
Kitaposottabb a kényelem.
Levetni minden göncöt.
Lerázni ami marasztal.
A fejfákat.
A sárrá sirt nyomokat.
Neveden az árulkodó ékezeteket.
Nyelvedről az első szótagra eső hangsúlyt.
Kirázni, mint ruhádból a naftalinszagot.
Hajadból a tavaszi esőt.
Emlékezetedből a négy kezdőbetűs gerendákat.
“Épitette Isten akaratából…..”
Könnyednek, sármosnak lenni.
Legalább nappal. Legalább látszólag.
Nem érezni, ha lecsordul.
Tüzes vasként szánt végig az arcodon.
Majd kihül.
Majd jéggé csillapul
s te lassan üveggé,
melyre az Isten egy szeszélyes délután
ráfesti az új világ fintorát.