reszel mint régen a torkom
tüzel mintha nyelőcsövemet
hegesztené a hideg évszak
mintha ágynak dőlnék
s nézném a szoba
fekete-fehér filmhíradóját

lustán halasztom látogatásomat
egy kurjongató cimboránál
mintha csak rögtönzésírás
helyett a paplan melegébe
kucorodnék dideregni még

régi garatgyulladások
emléke sejlik fel mikor
menta metilénkék fanyar gomenol
aromáival égették a torkom

hogy’ elszoktam már
a hármat prüszkölés
vészjósló terhétől
és most megint érzem
akár egy iskolás

Budapest, 2017. XII. 29.