mint akin megnyomták a gombot
belém bújt a kisördög
mondanám
de keresztyénként
így nem szólhatok
hát azt fütyülöm
hogy boldog vagyok!
hallom a hangom
fülön csíptem a kószálót
bár mindig itt ólálkodott
hogy ne sirassam
nincs elveszve
csak az idő van kicsit
elvesztegetve
de mivel az is
kordába költözött
ugorj át rajta, nosza
járd kötelein túl
azt a csárdást
ami ott ficánkol lábaidban
és ha majd kifáradsz
jusson eszedbe
nem csak én vagyok
Isten gyermeke
te is az vagy

2017-12-30

Elmondja a szerző

1. Para Olga:
   2018. január 3. 08:40

   Nagyon tetszik. A mondott vers vége , a variáció nagyon jó, figyelmeztetés: „te is az vagy” vagyis az isten gyermeke.

2. Nászta Katalin:
   2018. január 3. 10:04

   Köszönöm, kedves Olga!