Albert-Lőrincz Márton: (Ment-e a faeke által előbbre a világ?)

“Csak használni tud a pór eke, ártani nem.”
Vörösmarty: Vashámor
 

Mit kínálnak a bányák vasnak gazdag eréből,
Kard elavult, rég emléktárgya a múzeumoknak.
Lánc sem kell már, hogy lekaszáljon a fürge nyakazó,
Ám a rozsdás pór eke használt tárgy ezer éve,
S őrhelyüket váltják szomorú szobrok tereinken.

Hadnagy József: Szabadság kecses szobra

Prédára éhes ideges oroszlánok,
potyázó hiénák, kardkarmú keselyűk,
puha párducok közt
hegyezi füleit az okos antilop,
finomítja szimatát, figyeli a szél irányát,
nem enged átláthatatlanul sűrű bokrok,
árvíz-magas füvek kísértésének,
tágas, belátható legelőn tanyázik,
ahol legyőzhetetlen,
ahol van perspektívája megállásnak és pihenésnek,
lefekvésnek és felkelésnek és futásnak,
ahol az ég látókörében van hajnaltól hajnalig,
ahol fölragyoghat – szabadság kecses szobra…