Fülöp Kálmán: Partitúra
Üresség, tompa
tudathasadás,
bizalom nélküli
valami
kérni szabad
de nem merek
minden mi
körülvesz alaki
nem érzem
jelenét semminek
s mi bennem
van is távoli
s bár zokognak
a hangjegyek
a kotta
néma bábui
a partitúra
már kevés
új színt hozni
ma napjaimba
ne kérdezzétek
miért van ez
bénák a völgyek
a hegyek
elagg a föld
a sziklakő
a mélyen
iszony-láva-fő-
bent harangoz
a fergeteg.
Pusztai Péter rajza