írhatnék, ha bírhatnék egy kis örömmel
de megszólalni sem bír bennem
a jókedved
az csak a tied
nézem, ahogy elhanyagolsz
csodálkoznál, ha látnál
mint akire nem süt a nap
kókadt virágszál vagyok már
az ilyet már ki kell dobni
csak penészedik a föld alatta
levelei is száradnak
jaj a mihaszna
hiába öntözött-gondozott virágja!
nem panaszkodok
sírjon a hóhér, ha temet
sokkal többet és jobbakat
éltem, amit csak lehetett
amit nem, azt álmomban láttam
odarepültem
hol látni kívántak

jó emlék ez, most is melegít
jöhet a hó,
a hideg, a fagy
engem a szép vágy
felderít
s így a végére ennek a versnek
kisütött a nap is
az a szelídebbik

2018-01-16