B. Tomos Hajnal: Álom kiskocsmával
Álmomban az éjjel,
veled bolyongtam –
sok év emlékével,
nagy, tündéri hóban.
Nyomtalan erdőkön,
mintha csillag vezetett volna,
karom a tiedben,
mentünk egymáshoz bújva.
Messziről harang szólt,
hivott vecsernyére,
mi betértünk egy kocsmába
borra s pecsenyére.
Aztán csend lett, minden
homályba borult,
testem jéggé meredt,
szikla alá szorult.
Sokáig néztem így magam,
hűvös kívülálló,
harangozni kedtek ismét
s hullott lágyan a hó.
Pusztai Péter rajza