A mindenkori Magyar Kultúra Napjára

Ma találkoztam Arannyal
Szalontán —
marcédulákat írt a
parasztoknak
egy Hivatalban,
Babitssal Fogarason,
hideg kályha mellett vacogott,
s folyton köhögött
a tanáriban,
Mikes Kelemennel,
aki a tenger sósízű leheletét
szívta magába,
s újabb leveleket címzett
Nénjének
Szép Erdély országba.
Csak folyton kérdezte:
Merre van Zágon?
S fizettem egy üveg bort
Adynak
az EMKE asztalánál
Nagyváradon.

Ó, de jó volt
kint lenni a hóesésben!
Nézni-nézni, hogy szállnak
a varjak csapatostul,
károgás nélkül
egy fehér kerítésen.

(2018. január 22.)