Levél a szerkesztőhöz
Kedves Gábor, nagyon érdekesnek tartom a beszélgetésedet Dan Culcerrel, az egyik részhez, amelyben a Provinciáról, erről a sok szempontból egyedülálló lapról folyik az eszmecsere, megjegyzéseket is fűztem.
Utána biztattál, hogy írjam meg a Provincia volt szerkesztőbizottsági tagjaként a tapasztalataimat a Káfé számára. Ha időmből és állapotomból eredően most bővebb áttekintésre nem futja is, történetünk egyik kulcsfontosságú mozzanatát feleleveníteném. Annál is inkább, mert véleményem szerint ez a mozzanat „tette be nekünk az ajtót” az akkori politikai vezetésnél, amelynek szemében jóideje szálka voltunk.
A híres Memorandumunkról van szó. (A cím szándékosan utal az erdélyi román memorandisták híres petíciójára. Ahogy a „Wiki”-ben olvassuk: „1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójához, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték.”) Mint magának a Provincia létrehozásának, a Memorandum megírásának is Molnár Gusztáv volt a fő szorgalmazója, a szöveget természetesen román barátaival véglegesítette, emlékezetem szerint románul született meg. Amúgy Guszti barátjaként a Provincia előtörténetének is közeli tanúja voltam.
Ez a dokumentum – amelynek aláírói között több a román, mint a magyar értelmiségi! – jelzi, hogy fontosabbról volt szó, mint lelkes fellobbanásról: igazi politikai kezdeményezésről. Túl a nosztalgián úgy látom, hogy nem csupán megfogalmazásában, de problémafelvetésében és konkrét javaslataiban is olyan kezdeményezésről, amelyik a mai Európai Unióban sem veszítette el relevanciáját, érdekességét.
Eljátszom a gondolattal, hogy megkérdezem román barátainkat, most, a nagy centenárium évében hogyan látják ezt a beadványt, a Memorandumunkban felvetett kérdéseket – esélyeinket a jobb közös jövőhöz.
Hogy ennek a kezdeményezésnek mi lett a sorsa, tudjuk. Mindenesetre nagyobb átfogású, tágabb perspektívájú volt, legalábbis úgy vélem, mint a mai tervezetek, folyamodványok. Persze nyitottság és megközelítés kérdése az egész.
Nem kevés idő telt el azóta, de ahogy olvasom, úgy érzem, mintha ma lett volna.
Üdvözöl barátsággal
a névsor szerint második aláíró mellékszereplő
Memorandum
a parlamenthez
a romániai régiók létrehozásáról
Mi, e memorandumnak szánt dokumentum aláírói az alábbi a régiók Romániájának politikai és közigazgatási megalkotását célzó elképzelések nyilvános megvitatását javasoljuk, egyetértve azzal a vitával, amely európai szinten folyik az egyesült Európa jövőjéről.
1. Jelen javaslataink Románia harmonikus fejlődését tartják szem előtt, figyelembe véve az ország tartományainak történelmi, gazdasági és társadalmi-kulturális identitását. Felfogásunkban Románia regionális átalakítása tervének semmi köze az elszakadási vagy irredenta törekvésekhez, bármilyen jellegűek legyenek is azok. Ezért úgy véljük, hogy minden ilyen megközelítés egyszerűsítő, és azt a célt szolgálja, hogy diverziós módon megrontsa azokat az alapos és felelős közvitákat, melyek országunk jövőjét az európai tapasztalatok fényében vizsgálják.
2. Részvételünk az Európai Unió jövőjéről szóló vitában amely az Uniót olyan föderatív rendszernek tekinti, amelyben az alkotmányos régióknak, így Skóciának, Katalóniának, Flandriának, Vallóniának, Bajorországnak stb. megvan a saját helyük hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabban megismerjük azokat az intézményi struktúrákat, amelyekbe integrálódni kívánunk. A regionális modell, az úgynevezett középszintű kormányzás (meso-government) véleményünk szerint európai identitásunk visszaszerzését szolgálja.
3. A régiók kialakításában alapelvnek tekintjük, hogy a közigazgatási és politikai hatásköröket területi egységeknek és nem nemzeti vagy etnikai közösségeknek adjuk át; ez utóbbiak a regionális modell alapján politikai és jogi garanciákat élveznek sajátos érdekeik védelmében.
4. Az a túlcentralizált közigazgatási rendszer, melyet 1989 után szinte változtatás nélkül átvettünk, a korrupciónak és a bürokratizmusnak kedvez, és felerősíti a sok kis egységen alapuló, rendkívül költséges közigazgatás egyébként is meglevő hátrányait. Másrészt a decentralizálás eszméje arra a jogi keretre is vonatkozik, amelyet mind Románia nemzetközi kötelezettségei, mind pedig belső jogrendjének európai jogharmonizációs elemei tartalmaznak.
5. Olyan közigazgatási reformot javasolunk, amely újrafogalmazza a létező területi egységek státusát, és új politikai-közigazgatási formákat vezet be. Ezek kialakításában a fejlesztési régiók vagy a történelmi tartományok jelenthetik a kiindulópontot.
6. E tekintetben a régiók székhelyén vagy a tartományi fővárosokban felállítandó regionális tanácsok, illetve tartományi parlamentek létrehozásának megvitatását javasoljuk.
7. Úgy véljük, a regionális hatóságok politikai, gazdasági és kulturális hatáskörei mellett melyeknek gyakorlására a szubszidiaritás elvének és az Európai Unióban alkalmazott normáknak megfelelően kerül sor a tájékoztatási politikák radikális decentralizációját is szem előtt kell tartani. A regionális tévéstúdiók különleges szerepet játszhatnak a romániai régiók nyilvánosságának kialakításában.
8. A regionális identitás polgári alapon történő felvállalása az olyan többnemzetiségű régiókban, mint a Bánát, Erdély vagy Dobrudzsa, hozzájárulhat azon transzetnikus identitásoknak a kialakításához, amelyek alapján meghaladhatók lesznek a szélsőségesen nacionalista nosztalgiák, félelmek, valamint ezek túlhajszolása, de a polgári és demokratikus frazeológiát használó burkolt nacionalizmus is.
9. Az új regionális rendszer kialakítása a politikai rendszer újraalkotását is szükségessé teszi, ami nem valósítható meg a kidolgozás alatt levő európai alkotmány alapelveivel összhangban levő alkotmányreform nélkül.
10. E javaslatok a kormányzottak egyetértését feltételező kormányzást jelentő republikanizmus és a részvételi demokrácia elvein alapulnak. Ezért bármilyen szerkezeti átalakulásra vonatkozó döntésnek népszavazás eredményeként kell létrejönnie, amelyet a konkrét helyzetnek megfelelően regionális vagy országos szinten kell megszervezni, úgy, hogy a lakosság jóhiszemű tájékoztatást kapjon a hasonló európai példákról és az ilyen típusú közigazgatás esélyeiről.
E dokumentumot megküldtük Románia Parlamentje Állandó Bizottságának, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségének, továbbá megküldjük az Európai Parlamentnek és a Régiók Bizottságának.
Kolozsvár, 2001. december 8.
Aláírták:
Antik Sándor
Ágoston Hugó
Bakk Miklós
Mircea Boari
Alexandru Cistelecan
Marius Cosmeanu
Caius Dobrescu
Hadházy Zsuzsa
Molnár Gusztáv
Ovidiu Pecican
Szokoly Elek
Traian Ștef
Daniel Vighi
Pusztai Péter rajza