TÁVOLI VONATOK

Lélegzetvételed ritmusa egyenletes. Alszanak benned nappali sértéseim. A kezed után nyúlnék, de félek, felébredsz, és akkor mit mondanék?
A mennyezetből árnyak elevenednek éles kontúrral. Mozgásukat figyelem, de a városon átsuhanó autók fénye elmaszatolja őket, mire megérteném.
Felkelek, villanyt gyújtok. Kitágult pupillám riadt. Kezem vízért nyúl, gyógyszerért. Mire visszafekszem, az óramutató két tiktak között fennakad, de szívem tovább zakatol, mint alagútba fúródó távoli vonatok kattogása.

Forrás: Látó