Csehország legismertebb fürdőhelyén a múlt évszázadok során számos magyar keresett gyógyulást. Közülük talán a leghíresebb Arany János (1817–1882) volt, aki epebántalmait enyhítendő, 1869-től hét esztendőn át a nyár egy részét ott töltötte. 
A legnagyobb magyar epikus költő – betegeskedése és leánya, Juliska 1865-ben bekövetkezett korai halála miatt – szinte felhagyni látszott irodalmi tevékenységével. A „karlsbadi kúra” azonban nemcsak Arany testi bajaira hozott enyhülést, de újból kedve mutatkozott a poézis iránt is. Ott írta (németül!) Mottó című kis költeményét, a Nőmhöz című verstöredéket, és görög drámákat is fordított Karlovy Varyban. A hely szelleme felbukkan a Toldi szerelmében, midőn IV. Károly cseh király (a fürdőhely névadója) vadásztársaival – köztük Toldi Miklóssal – szarvas-üldözés közben felfedezi a gyógyító erejű forrást. A költemény erre vonatkozó strófájában a költő magát is megörökítette:

„…Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe,
S hol a fürdő épült a forrás fölébe,
Ötszáz évvel utóbb – vagy igen, már többel,
Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember;
Megáldotta vizét, nagy jótéteményért,
Ha nem új életért, új élet-reményért,
S ha valaha célhoz bir jutni ez ének:
Köszöni e forrás csuda hévvizének.”

A Zámecký vrch utca 4. számú házán 1957 óta őrzi a sötétszürke márványtábla az egykor ott időzött poéta, „Karlovy Vary nagy csodálója” emlékét.

Arany 1870-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, és mint rangos vendéget, a városvezetés valamelyik előkelő hotelban szerette volna elhelyezni. Ám ő végig hű maradt az ódon házhoz és a megszokott, megszeretett környékhez.

A walesi Montgomery díszpolgárává avatták Arany Jánost. A walesi bárdokban megénekelt történetet az ötszáz dalnok lemészárlásáról Arany János révén természetesen többen ismerik ugyanis Magyarországon, mint Walesben. Ezt figyelembe véve döntött úgy Montgomery tanácsa, hogy Arany Jánost posztumusz „Montgomery Szabad Polgára” címében részesíti. „A walesi bárdok” költőjének a balladában megörökített település polgármestere, Eric Fairbrother adta át jelképesen a posztumusz címet a Budapesten tartott ünnepi rendezvényen, március 2-án az Erkel Színházban. Azt a kétnyelvű (walesi és angol) oklevelet, amellyel  Montgomery tanácsa Arany Jánost posztumusz Montgomery Szabad Polgára címében részesíti, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) képviselője vehette át. 

A walesi városvezető hangsúlyozta, hogy a magyarok már az általános iskolában tanulják ezt a történetet, Arany versét a két nemzet közötti „nagyszerű kapocsnak” nevezte, majd a költő megkapta Montgomery Szabad Polgára címét. Az esten Sir Karl Jenkins walesi származású zeneszerző Arany János balladája nyomán komponált kantátája hangzott fel. A balladában leírt esemény helyszínének romjai ma is állnak Nagy-Britannia Wales országrészében…

A magyar költőt az évforduló alkalmából a BBC brit közszolgálati adó is méltatta, hangsúlyozva, hogy a városka lakói alig ismerik I. Edward és a kivégzett ötszáz bárd történetét, amelyet Magyarországon – az idén 200 éve született Arany János balladája nyomán – mindenki. A rádió azt is megmagyarázta hallgatóinak, hogy a költemény az 1848-i forradalom, illetve a szabadságharc leverése utáni zsarnoki rendszer ellen szólt, mert a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, mint ahogyan annak idején A walesi bárdok főhősei sem zengték „Edward király, angol király” dicséretét.

(Köszönöm Brávácz Alexandrának, a PIM kommunikációs referensének a segítségét.)

---

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ