In memoriam Szilágyi Domokos

Hogy dolgaid a lélek mögül elszeleltek
magányos járőre lettél a Szigetnek
elcsaptál sereget kiadót lapot
a görcsök után a szabad üdvözletet kiálthatod

többre mész már vasas légiók nélkül
amibe belefogsz szíved szerint készül
csak az életre meg az élőkre kell már keresned
majd csak felnevelődnek az árvák a versek

nem kell nekik gyűjtés országos jótétemény
úgyis csak stiglinc-etetés az a tél közepén
nincs itt szó békülésről hisz azért lettek a világért
s arra minden meghurcoltatás ráfér.

Forrás: Költők az árnyékos oldalról