Amikor /a lengyel/ Jakub négy év után hazatért Amerikából, feleségét áldott állapotban találta. Elkezdte verni az asszonyt, mire az így kiáltott: „Ártatlan vagyok! A háború alatt egy magyar megerőszakolt!” De Jakub elkergette az asszonyt a háztól. Megtudta ezt a plébános, magához hívatta Jakubot, s kezdte rábeszélni, hogy fogadja vissza a feleségét, hiszen az ártatlan. Erre Jakub: „Jól van, visszafogadom, de ha a gyerek világra jön, hogy fogok én vele beszélni, hisz magyar apától való, én meg egy kukkot se tudok magyarul.” (Csapláros István: Jó barátok görbe tükörben. Közös dolgaink. Gondolat, 1987)

1. Demeter Maria:
   2018. február 9. 10:58

   Nagyon öntudatos ez a Jakub…Viccnek is jó.