Nemcsak én hiszek az álmokban. Az emberek többsége hisz, de van, aki szégyelli bevallani, és van, aki úgy tesz, mintha nem hinne, ugyan, mondja, még hogy álmok, ostobaság, az ügy világos és teljességgel megmagyarázható. Régebben, emlékszem, egyáltalán nem szégyellték. Én mindig hittem az álmokban, de be kell vallanom, hogy régebben jobban hittem, mert akkor reményem is több volt. Mert az álom és a remény, akár a sziámi ikrek, nem élhetnek egymás nélkül. (Juszif Szamedoglu: A kivégzés napja. Európa, 1989)