Sóvárogva gondolok a labdára, valószínűleg, mert szeretnék egyszer gólt rúgni, szeretenék egyszer egy nagyot védeni, szeretnék egyszer jó labdajátékos lenni.
Istenem.
Mindenki szeretne valamit.
Más utazni szeretne. Nobel-díjat szeretne, néger babát szeretne, szobrot szeretne állítani magának, sok pénzt szeretne, autót, villát vagy hírnevet.
Én csak labdázni szeretnék. Jól.
Pedig tudom, hogy a labdajátéknál van komolyabb mércéje is az emberi jellemnek. És különben is, életemben nem voltam ötször meccsen.
De egy igazán nagy gólt nagyon jó lenne rúgni. Igaz: nem akárkinek a kapujába. (Bodor Pál: Monológ zárójelben. Röplapok versben, prózában. Kriterion, 1971)

1. Nászta Katalin:
   2018. február 14. 04:25

   Ez nagyon jó. Hallani Bodor Pál hangját is, ahogy mondja.