kirakós kartonok összeillesztése
apró honvágyakból ameddig összeáll
egy régi sarokház amúgy ütött-kopott
vagy hogyha az nem is de legalább egy könyv
míg a kezem alatt összerendeződik
apró téli képek és nyári álmatag
kánikula füstje az érzékeny bőrű
sápadt kamaszfiú kívülállásával
honvágy a semmibe a visszaköltözés
elképzelhetetlen minden megváltozott
néha hazatérek úgy szökőévenként
de minden túlpingált kicsinált a tájék
s ahogy hazatérek otthonról itthonra
az immár légies határátlépés
mint egy délutáni méla felébredés
visszahoz valómba leendő múltamba

Budapest, 2018. II. 16.