A francia főváros történelmi hangulatú sírkertjében, a Père-Lachaise temetőben temették el az 1871-i Párizsi Kommün vezető testületének egyetlen külföldi származású tagját, a magyar Frankel Leót (1844–1896). Ismerői kitűnő szónoknak, művelt, széles látókörű embernek írták le.
Az Óbudán született aranyműves Nyugat-Európa több országában csiszolta szakmai tudását, ott került kapcsolatba a szocialista eszmék terjesztőivel, ismerkedett meg Marxszal és vált forradalmárrá. A rebellis magyart a francia rendőrség hamarosan le is tartóztatta, börtönéből az 1870-i felkelés szabadította ki.

Frankel Leo sírja – Pére Lachaise temetõ, Párizs. Fotó: Velledits Éva, 2000. január 30.

A Párizsi Kommün győzelmét követően őt állították a munka- és kereskedelemügyi bizottság élére. Az akkor 27 esztendős népbiztos reménytelen helyzetben – a porosz ostromgyűrű közepén – igyekezett megfelelni a feladatnak, és fegyvert is fogott az intézményesített proletárhatalom védelmében. 
A bukás után Svájcba, majd Angliába menekült, távollétében halálra ítélték, de másfél évtizeddel később Párizsban beszüntették ellene az eljárást.  Frankel Marx, majd Engels oldalán szervezte az Internacionálét, amelyben Ausztria-Magyarországot is képviselte.  1876-ban hazatért, itt azonnal lecsukták, de tekintélyes személyek közbenjárására, valamint nem csekély óvadék ellenében szabadlábra helyezték.  Frankel Leó bábáskodott a Magyarországi Általános Munkáspárt 1880-i megalakulásánál is. Ismerői szerint vitairatai, újságcikkei is élményt jelentettek az olvasóknak.
Halálakor munkások ezrei vettek tőle búcsút Párizsban, ahová 1889-ben költözött vissza. A kommünár földi maradványait 1968-ban hazahozták, és a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjában helyezték örök nyugalomra. Így a párizsi sír egyfajta emlékműként funkcionál a francia fővárosban.

Frankel Leo sírja – Pére Lachaise temetõ, Párizs. Fotó: Velledits Éva, 2000. január 30.

Budán, gyermekévei helyszínén utca őrzi Frankel Leó emlékét, dacolva az utóbbi évek névváltoztatási próbálkozásaival.

Köszönöm Velledits Éva fotóriporter felvételeit.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban