a végére leegyszerűsödnek a dolgok
egy pohár víz, egy tányér leves
az ajtónyílás egy mozdulattól
a fal ahogy reped
az asztalon a tegnapi morzsa
a mosatlan is megvárt
az ablakon kinézünk
engem te téged én
látjuk egymást
nem sorolom a kertet
a fákat
az utat a fásszínig
sem a hótól lepucolt járdát
a madáretetőket
a földre hullt magokat
a hóban elveszőket
amit tud minden mozdulat
a kávéscsészét
ott van ahol tegnap
a vízforraló
a bigyó
amit beledobsz majd
a végén világos minden
felkeltünk megettük eltakarítottuk
megvetettük lefeküdtünk
és holnap újra
az ég ma is borús
vagy derült
mint a tegnap

2018