Kölcsönsorok: Emil Brumaru
Milyen fiatal voltál és vidám
Milyen fiatal voltál és vidám,
Szebbnek hittelek az éden angyalainál,
Ahogy átsuhannak hófehéren és szépen,
Mint vékony sugarak a gondolaton éppen.
Alig pillantottalak meg, elvesztettelek máris,
Elrejtett egy gömbölyű gyümölcs s az ág is,
És nem tudtalak újra magamhoz húzni,
Megcsonkított karommal odáig nyúlni.
Hanem vártam és imádkoztam újra,
Amíg a lomb alatt források alakulnak,
Melyekből szelíden és feltörve az alkonyba,
Egy öreg szarvas virágtested felhabzsolja…
(Fordította Csata Ernő)
Ce tânără și veselă erai
Ce tânără și veselă erai
Îmi aminteai de îngerii din rai
Cumplit de albi și de frumoși trecând
Cum numai razele subțiri prin gând
De-abia întrezărită te pierdeam
Ascunsă după câte-un fruct rotund pe-un ram
Și nu puteam să mi te-apropii iar
Cu brațu-ntins ciuntit de minutar
Ci așteptam și iarăși mă rugam
Pân’ se-nchegau izvoarele sub ram
Din care blând și din amurg țâșnit
Să-ți soarb-un cerb bătrân trupu-nflorit…
Pusztai Péter rajza