B. Tomos Hajnal: Lélektávlatból

Onnan fenntről,
vagy bárhonnan
– mert testtelen ezt ugye
megteheti –
nézi, mint csapkodja,
töri be a HÁZ ablakait
éjjelente az elvadult szél,
mint lopkodja deszkánként
kerítését egy tőszomszéd,
hord el az udvarról
nyugágyat, szalmakalapot,
kiskapát, muskátlit…..
onnan láthatja,
(már semmi sem fáj)
mint rozsdázik a kapuzár
s benne a kulcs,
mert Ő nem jött haza,
nincs ki elfordítsa.

2018. március 9.