* Az, a mit diplomácziának neveznek, egyszerűen abból áll: hogy az ember ott tudjon aratni, a hol mások vetettek és a kórót müvészi csokorrá kötve, ugy tudja elfogadtatni az ellenféllel – hogy még az érezze magát lekötelezve.

* A ki tapasztal nyer is veszit is és önkénytelenül kérdezzük: a nyereség felér-e a veszteséggel?

* Ha egy embernek nincsen jelleme, tökéletesen mindegy akár jó ember, akár rossz ember.

* Minden kiváltság megszünik, ha nincs a ki elismerje.

* A szerelem csak olyan örök és csak olyan mulandó, mint minden a mi létezik.

* Vannak érzékeny, könnyen hevülő természetek, melyek egy bizonyos exaltált izgatottságot összetévesztenek a szerelemmel; pedig nem a szivök remeg – csak idegeik rezegnek.

*Egy ember kinek nincsen komoly életczélja, nem egyéb játékszernél – a mely játszik.

* Az öröm láncz, mely a lelket a földhöz köti; – a szenvedés szárny, mely azt fel viszi a mennybe.

* A szerencse éri az embert, a boldogság vele születik.

* Az egyetlen boldogság mit el nem veszthetünk, melyben nem csalódhatunk az – a mit másoknak szerzünk.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár