Valóság

A valóságban az a gáz,
Hogy nincsen mézeskalács ház,
Hogy az élethez nincs háttérzene,
S minden azon múlik átérzed-e,
Érzed-e mi az életed lényege,
S nem kérded ez méreg-e,
Mi a társadalom vesztéhez járul,
Mert tudod, az rossz és mégsem oszt,
Mi igaz s való,
Az emberiségnek úgysem való,
Ki a saját hóhéra, s nem érdekli hol ér az,
Ha valakit megbántasz.
Nem számít, hogy pokol-e vagy mennyország,
Amúgy is a földön járnak kik megosztják,
Élők s holtak hová járnak.
Nem számít itt semmilyen vár,
Mert nem véd meg, ha jön a halál,
Míg ér egyetlen emberélet,
Hinni kell, hogy a valóság
csak árnyoldala az örök létnek.

Víz és vér

Érben folyik a vér, s érben folyik a víz is.
Életet ad, s elveszi azt e két rövid szó.

Test és lélek

Kivül csak bőr, s belül dobog a szív,
Arca pirul, szeme hív.
Teste vágyik, lelke bánja,
S őt elsodorja a víznek árja.

*Szerző 16 éves, a négyfalusi Zajzoni Rab István középiskola diákja: Verseiből a Brassói Lapok közölt.