Magyarország messze van
Az öreg kínai bölcs magyarázott a tanítványainak:
– Volt egyszer egy ember Magyarországon. Ez az ember új házba költözött, és örökölt az előző tulajdonostól egy korcs kutyát. Egy szép napon fogta magát és láncra kötötte az udvaron, miután az többször megharapta őt és családtagjait.
A kutya egész éjjel nyüszített, nem hagyta aludni a szomszédokat. Ezek aztán odamentek és kérték, engedje szabadon, hadd nyugodjanak. Különben is, az állatot nem kéne kínozni, állati joga miatt. Emberünk megsértődött, és kijelentette: semmi közük az ő kutyájához, a szomszédok hülyék, különben is, ne szóljanak bele az ő magánügyeibe, vegyenek füldugót, van rá elég pénzük. Nem hagyja, hogy összeharapjon mindenkit a kutya.
Akkor azt mondták neki, nem a kutya tehet arról, ha hamissá válik.
Emberünk nem adott nekik igazat, különben sem az ő kutyája, örökölte, örüljön az állat, hogy nem tette az utcára.
Azok tovább sem nyughattak és tüntetni kezdtek a kutya érdekében.
A család tagjai, akiket a dög párszor már megharapott, felváltva szidalmazták a szomszédokat, és elmondták őket mindennek.
Aztán mikor már a másik utcából is tiltakozni kezdtek, hogy ők sem tudnak aludni a nyüszítés miatt, az ember megígérte, hogy ha nem is engedi el, de hosszabb láncra köti majd a kutyáját.
Akkor az egyik gyerek megkérdezte:
– Mester, merre van Magyarország?
A bölcs azt felelte:
– Magyarország messze van.
Debreczeni Éva
Pusztai Péter rajza
2011. január 22. 09:14
De aki annyira buta vagy elvetemült, hogy láncnak látja a láncot, az a gazdája, azaz a haza ellen dolgozik.
2011. január 22. 09:48
a tanmesében a gazda nem a HAZA, hanem egy EMBER (a haza az udvar…)
ha a sok egyszemű a kétszeműt gúnyolja vagy kiközösíti, attól még utóbbi lát jobban
azokat az időket éljük, mikor kétszeműnek lenni veszélyes, de legalábbis nem divat