Lackó Vass Róbert: Úton a Koponyák hegyére
Tizennegyedik állomás
hevenyészett bebalzsamozásod
már-már bűncselekmény is lehetne
elernyedsz az üregben mintha csak
ledőlnél egy olcsó kerevetre
lepleid magukba szívják tested
békétlen püffedő lenyomatát
atomreaktorok erejével
delejezel a sziklafalon át
valahol egy züllött menedéken
rémálmaik vizén hánykolódva
gyámolatlan halászok vacognak
szemközt velük olajlámpa mellett
álmatlan asszonyok szidolozzák
fényét a felfeslő hajnaloknak
Pusztai Péter rajza