Január 21-én bemutattuk a Világhírnév Kiadó óvári székházában a közel hetven éve távolba szakadt honfitársunk, Tuzson János (John Tuzson) Ősök és hősök című rendhagyó történelmi portrékötetét.

Amennyiben Otsuka Józsikát, az Erdélyi Magyar-Japán Baráti társaság legifjabb tagját is teljes rangú érdeklődőnek könyveljük el, akkor kereken harmincan voltunk kíváncsiak a bemutatóra, amely egyben a kiadó újonnan indult, a keresztségben a  SÁRKÁNYFOG nevet elnyert történelmi könyvsorozatának egyik vezérkötete is volt. A könyvben a szerző a 11-14 század olyan történelmi mellékszereplőinek történetét dolgozza fel a nyugati és amerikai könyvtárakban fellelt, kuriózumszámba menő adatok alapján, mint István király unokaöccsei (mindahányan fejedelmek-cárok), Klinchor (a főúri varázsló, aki a Manassé-kódexből bámul vissza ránk – Klingsor von Ungerlant), Bátor Opos, Mercurius és sokan mások, akik a Képes Krónikát mellékszereplőként „lakják”. Magyar királylányok körtörténeteként is lehetne identifikálni a kis kötetet, hiszen Tuzson János olyan ötletesen (de egyben tudományos szárazsággal) vezetgeti az olvasót a magyarrá vált/tett királylányok flamand, normann és német szülőföldjén, hogy az már egyenesen virtuális kaland. Így lépnek nagyot a magyar mítoszhatárokon az Ezzo-k, a Balderic-ek, Regnier-k, Barbarossa Frigyesék. A kötet harmadik harmadában a szerző oklevélfejtésbe bocsátkozik; ez a rész nehezen olvasható   laikus berkekben (A Bolgár és Tóth családok évszázados viszálytörténete), de a szerző ilyen irányú megszállottsága érthető, sőt,  a hátlapszövegben férfiasan hirdetett-bevallott is:

Az 1635-ös lustra harminchárom Tuzson nevű férfit sorol fel Kézdipolyánban. Tuzson János érdeklődését a családja és a székelyek története iránt, botanikus és erdész nagyapja által gyűjtött negyven régi okmány keltette fel.   Budapesten született 1929-ben. Ott kezdte iskoláit, de Innsbruckban érettségizett, Párizsban szerzett mérnöki diplomát és Bostonban doktorált. Négy kultúra, nyelv és nemzeti elfogultság ismeretében, külföldi szemmel, másképp látja a magyarok és székelyek történetét. Chicagóból gyakran látogatott Európába. Nyugati könyvtárakban gyűjtött forrásait és jegyzeteit az angol nyelven is megjelent II. István című könyvében, illetve jelen munkájában foglalta össze, miután mérnöki tanácsadó munkájából nyugalomba vonult. Az Ősök és hősök történeteivel nemzeti kultúránkhoz szándékozik téglát hozzátenni.

A kötetet fiatal történészek: Bajusz Mátyás és Páll Ferenc mutatták be. A könyvbemutatón telefonkapcsolat létesült Kolozsvár és Chicago között. A rendezvény nagycsaládias jellegét a 83 éves Tuzson János chicago-székely tájszólása biztosította, de otthonosan hangzott Egyed Ákos professzor „kíváncsiskodása” is: „Csaba, kérdezzük meg tőle, rokona-e a 48-as Tuzson őrnagynak…”

Szabó Csaba