B. Tomos Hajnal: Utcai blues
Kesztyűje réfeketedett a kezére,
bőre a testére,
már minden egybefolyt benne,
mint vodka a tüdőbajos köpettel,
s könnye a vérrel
begyulladt szemében.
Üveg a párnája,
belerúg: vajha megloccsan
benne egy hangyányi –
csak inni és aludni,
lábra ne kelljen állni,
hogy lássa újra
a jeges világot
melynek józanul egyszer
hátat fordított.
Pusztai Péter rajza