Még csak pitymallott, amikor megérkezett a tóhoz. Teljesen egyedül volt a környéken s ez megnyugtatta. Sietett bedobni a horgot. Aztán várt. Kilenc óra körül megreggelizett. Konzervhalat evett hagymával. Utána szünetet tartott, hogy gyomra zavartalanul végezhesse a dolgát. Két óra múlva elővette a termoszt. A kávé még mindig kellemesen meleg volt. Délig iszogatott és cigarettázott. Aztán megette a második konzerv tartalmát is. A dobozt betette egy műanyagzacskóba, hogy ne szivárogjon ki belőle az olaj. Később eszébe jutott, hogy a maradék kenyeret nem érdemes hazavinni, mert azt már senki sem enné meg: halszagú. Bedobta a tóba. Kb. ebben a pillanatban kezdett rángatózni a zsinór. Gyorsan csőrölni kezdett. Jól kifejlett, gyönyörű ponty fickándozott a horgon. Kiszabadította. A hal ijedten forgatta guvadt szemeit s a halásznak úgy tűnt, mintha szájával kissé csücsörítene. Puszit cuppantott rá és visszadobta a tóba. Boldog volt.