Bencze Mihály: Palindrom szójátékok

Olyan szavakat, mondatokat, amelyek oda- és visszafelé olvasva ugyanúgy – vagy nem ugyanúgy, de szintén értelmesen – hangzanak, már az ókori görögök, rómaiak is kigondoltak, sőt ősi keleti palindrom varázsszövegekről is tudunk. A régiek ugyanis pusztán annak a ténynek, hogy egy mondat visszafelé olvasva is értelmes, titkos erőt tulajdonítottak.

Palindrom tükör-, illetve rákszavak a magyar nyelv sajátjai a kezdetektől fogva. A szakirodalomban három típusról olvashatunk: 1. tökéletes palindrom, amely oda-vissza olvasva ugyanaz, 2. felemás palindrom, félpalindrom, illetőleg átköltő palindrom, amely oda-vissza egyaránt értelmes, de nem azonos értelmű, 3. kínrímes palindrom, amely szintén tökéletes abból a szempontból, hogy a hang-, illetve betűsor oda-vissza ugyanaz, de jelentése tekintetében -szóhatár beiktatása vagy áthelyezése következtében – az oda- és a visszafelé olvasott forma mégsem teljesen azonos.

Az ókori rómaiak ugyancsak szerették a palindromokat, tőlük maradt fenn a híres In girum imus nocte et consumimur igni, vagyis a Körözünk az éjszakában, s közben a tűz elemészt jelentésű palindrom. De hasonlóan ismert palindrom a francia Esope reste ici et se repose, azaz Aiszoposz nyugszik itt, és kipiheni magát szöveg is. A palindrom kifejezés görög eredetű, a visszafutó, hátrafelé haladó jelentésű palindromosz szóból származik. 1973-ban Róma legnagyobb bazilikájában, a Santa Maria Maggiore pincéjében ráleltek egy palindrom feliratra, ami így hangzik: Roma summus amor, vagyis Róma a legnagyobb szerelem, de úgy is fordítható, hogy Rómát szeretni a legmagasztosabb szerelem.

Nekünk, magyaroknak már az első szavaink is tükörszavak voltak: apa, anya, atya, illetve kiegészítő értelemmel bírtak: szív-visz, kar-rak. Erre azért is szükség volt, mert eleinte jobbról balra írtunk a rovásjelekkel és csak jóval később tértünk át a balról jobbra írt latin betűkre. Másrészt viszont eleink nagy becsben tartották a rendezettséget és az összhangot, valamint a jelképrendszert. A kar-rak, szív-visz is egy értelmező jelképrendszer, hisz a szó tükörképe annak értelmét, jelentését írja körül.

Az 1800-as évek végén Breyer Gyula magyar sakknagymester írt egy szerelmes levelet, ami oda-vissza olvasva ugyanaz: „Nádasi K. Ottó Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám. A mottó: Szivedig ime visz irás, kellemest író! Szinlelő sziv rám kacsintál! De messzi visz szemed… Az álmok (ó csaló szirének ezek, ó csodaadók) elé les. Irok ime messze távol. Barnám! Lám e szivindulat Öné. S im e sziv, e vér ezeket ereszti ki: Szivem! Ime leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? – Öleli karom át, Édesem! Lereszket évasziv rám. Szivem imád s áldozni kér réveden – régi gyerekistenem. Les im. Előtte visz szived is. Ég. Érte reszketek, szeret rég és ide visz. Szivet-tőlem is elmenet – siker egy igérne, de vérré kinzod (lásd ám: ime visz már, visz a vétek!) szerelmesedét. Ámor (aki lelőtt ó engem, e ravasz, e kicsi!) Követeltem eszemet tőled! E levelem ime viszi… Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaado csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz!… Szemed látni csak már!.Visz ölelni!…Szoríts!.Emellek Sári szivemig. Ide visz Ottó. Ma már ím e levelen ádresz is uj ám: Nádasi K. Ottó Kis-Adán.”

Sóti Györgytől származik a következő: „Tököt kötök-Kötök tököt”, Babits Mihálytól pedig: „Római fővezér – rézevő fia, Mór”, Romhányi Józseftől „Erőszakos – sok a szőre”, Tóth Pétertől pedig „Pali te, had(d) egyek sík kendőn. – Nődnek Kiskegyed a hetilap”.

A tükörszó, rákszó vagy palindrom műfaj egyik kiváló magyar művelője, Dolányi-Kovács Lajos (1877-1963, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke, a Magyar-Német Társaság társelnöke, a MTA tagja) volt, aki Lápi Pál „palindrom-álnéven” írta rákmondatait, melynek száma halálára elérte az 1667-et. Egy fontos könyv: Grétsy László Nyelvi játékaink nagykönyve. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat tagja, Tinta Kiadó, 2012, ami az anagrammák mellett bőven foglalkozik palindrom mondatokkal.

Lássunk néhány érdekes palindrom szójátékot:

1) A cápa ette apáca. 2) Adósom a mosoda. 3) A fasori pap papirosa fa. 4) A jó csak téved, de vét kacsója. 5) Akit a kanócra ma nyálaz, az a lány a marcona Katika. 6) Alább az a laza kazal a zabbála. 7) Ami rém talány, s a lány a nyálas nyálat méri ma. 8) Ami őt szerelemmel eresztő ima. 9) Anna, szuszogó Zsuzsanna. 10) Anni, kutyatejet a tyúk inna. 11) A nyári kelet a telek iránya. 12) Arám ajaka, ipa-napa, kese mellek, májak, láb, inak, a kezek, eget érő főrétegek, ezek a kanibál kajám – kellemesek, apanapi a kaja mára. 13) Belő darálók sittesze, vesz e társas toll. Ó, ha mesék éberek is, olasz a nő, az alig ír, buta. Klappol a gúny, a para, ha jászberényi se réved. Ede vérröge rémes, na. Bán lábasok elé lerakat, üresek. Erős inka hasában rab, mozog a marása, ha kormos. Aszú hóra, szerkőn ő rőt. E Szécsi Pál a halápi csészetörő, nőkre szaró húszasom róka hasára magozom. Barnabás, a hakni söre keserűt akar! Elél e kos a bálnában, s e méregőr réved. Ede, véres íny ér, eb szája harap. Anyu, galoppalkatú Brigi laza önaszaló, sikere békés-e? Ma hollót sas rátesz, e veszett iskolára dől eb. 14) Csak a mama makacs. 15) Csopak meg csupa papucs, gemkapocs. 16) Dávid sógorom morog: ósdi vád. 17) Derék magyar agyam kéred? 18) Eleven, te is ebédre főve kéred e gödröt? Ördöge derék evő, ferdébe sietne vele. 19) Emez égi lakkozó placcra, távol Afrika fölé, néger regén élő fakír falovát arccal, pózokkal igézem-e? 20) Eső, hódara, merő jégeres a Tisza, tar rák, szorul a huroksík. Gém, a mamád beszárít Ági-töreket, lefesti remekül a gebe. Rőzsedalú imára ír ki mimóza tulajjal utazó mimikri, arámiul a Dezső rebeg, a lüke merítse! Felteker, ötig átír ász, eb, dáma! Ma még kiskorú halúr Oszkárra taszít, a seregély őre marad, ó, hős-e? 21) Énekeled: Ha újra vitted nyári szél száradó melegét s gyere Ete, régi nóta, labdák, a kád, Balaton ígérete, eredj, stég elem, ó darázs lész, irány Detti varjú, ah de lekené. 22) Géza, a román ámora az ég. 23) Gyáva lettél, nálas. Lappang nappal s a lány léttel a vágy. 24) Hallaná nyávogni e mérgező tőzeg réme ingoványán Allah! 25) Hé! Öreg e pereszke mert a találat remek szerepe Gerőé. 26) Ideteszem a meszet Edi! 27) Indul a kutya s a tyúk aludni. 28) Kelekótya, ma erőd e leveled, de le vele, dőre a Matyók Elek. 29) Keresik a tavat a kis erek. 30) Kis erek mentén, láp sík ölén odavan a bánya rabja: jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik! 31) Lapp alak merev távolsági igáslovát verem kalappal. 32) Ló szalad a nyárfaerdőn, a szárodúdba zúg a szél, én a gúla felé lenézök, kis szérűrész sík közén elél e falu, ganélé szagú zab dudorász a nődre, a fránya dala szól. 33) Meg ne egyem a szíved, a gyáva eset tettese a vágya, de visz a megye engem. 34) Meszet eszem a neten, a neten a meszet eszem. 35) Messze nem olyan Katla! Zabari beleköt: adja fel a hite, jeti, ha lefagy a töke, lebír a bazalt akna, jó menesszem? 36) Na, sokk anyóka kanna likőre, erők illanak konyakosan. 37) No, drága! Két kölesér régen a kost sokan egérré se lökték Agárdon. 38) No, korsót is – borissza asszír obsitos rokon! 39) Óh, a kisegér lohol! Rég esik a hó? 40) Ön Agárdi Anikó ici pici ókinai drága nő. 41) Ön óv Ottót, a vak asszír is. Rí szotyoladobó, bánt is e mentolos út. Táci e régi bor, a vakolatjel, ó, néz rám székilile-szem. Eldob a hatóság agya, kelet rekkenő híre, botkocsány. Ég el a bálozó, rí vargabetű, tar ausztrál vekni. Csikósé a bér, ó, halkan hasít Elek. Panel, Ági-ridikül lemarad, óh, ki se lógat Nagy Ernő, ó, Ida, magőr ő. Cserre néző kósza lett erők, mór kajakosok, tufa te is, a járóletét gélelegye is ómódi. Kis, ámori patak a bálon a horkantó, Benőt, agutit, Natit, Antit ugat. Ön e botnak rohanó láb. A Katapír, ó, másik idom, ó, sí, egyel elégtétel órája. Siet a futkosó kaja króm körettel, a szóközén erre csörög ama dió. Önre gyantagól esik, hódaramellű, ki dirigál e napkeleti sahnak Lahoréba. És, ó, kicsin kevlárt szú arat, üt, eb, a gravírozó lába. Legényács, októberi hőnek kertelek agyagásót. A habod lemeszel, Ili, kész már Zénó. Lejt a ló kavaró bigére, Icát, tusolót nemesít nábobod. A lotyó szír, s Írisz szakavatott óvónő. 42) Öreg erős paprikafa alá álla a fakírpap, Söre Gerő. 43) Papa, apa a pap! 44) Pókszóró horoszkóp. 45) Rág ló botló barettet, ledob, ó, bánatos irtóra, ma Nóri zsalugátere őt űzi. MertTomanek a Dóri, a merő lápadó kölök üszkösön tör előre. Békavőn lóg a mocsári gólyahír, éle Kelemené. Menórák, kóser ekék ízöle véres. Öl e vendég, e sóláp, Akropolisz ős-Ilibe dől. Mór, ó, Bátaszék, a rákos strófa meszel le szemafort, s sokára kész a táborom. Lő debilis őszi ló, porkapáló segédnevelő serével őzikék ere sok. Káró, nem én emelek, eléri, ha jógi rácsomagol. Nő vak éber öle rőt, nősök, szűkölök, oda Pál őre ma! Ír odaken, amott remiz ütőere tágul a zsíron. A maró trisót a nábobod eltette, raboltó bolgár. 46) Rám német nem lel, elmentem én már. 47) Ráver szép Ica ej, ő pici, őneki cipőt nem lel akkora sarokkal – elment ő, picike női cipője a cipészre vár. 48) S a lány nyálas. 49) Simogat a rút, eleven nőd, Nelli, a Rákos-menti kúp alakú kalapú, kit nemsokára illendőn nevele túratagom is. 50) Szárad a madarász, szárad a madár, rád a madarász szárad, a madarász. 51) Szégyen! Egy emlék, szikla levék, lelógó boltozat. Ugyan szív! Nála tengere se keseregne talán. Visz nagy utazót, lobogó lelkével Alkisz kél, megyen egy ész. (Azure Window emlékére – Gozo sziget „Azsúr ablak alba rúzsa”). 52) Tejet evett e mén, német tevetejet. 53) Tekerek sok csomó mocskos kereket. 54) Te, szétlök a költészet! 55) Tó s láp a Lakitelek tőserdeje, halakkal áradón ah, ország! Rohan a horgász, rohan oda rá lakkal a helyedre, sőt keleti kalapál sót. 56) Üde nesszel állati itallá lesz e nedű. 57) Üresek, amin lélekkel élni ma keserű. 58) Vasutas eledele satusav. 59) Zénó, rád a madár, ó, néz.


Tisztelt Olvasó! Ha Ön is talál ezekhez hasonló, de új palindrom szójátékot, kérem, küldje el a benczemihaly@gmail.com ímélcímre.

Forrás: Bukaresti Magyar Élet, 2018 május

2018. május 11.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights