Fülöp Kálmán: Erdély földje
Fehér lepkemagány, álom,
béke éje holdsugáron.
Tenyeremben harmat-gyöngye,
szememben a tavasz könnye.
Olvadó hó déli szélben,
hangya nász a nap tüzében.
Kemencében dúcos kenyér,
a rőzse láng halkan mesél.
Gémes kutam épp muzsikál,
vedrem az ütemre riszál.
Erdély földje, tündérország,
szívemben hordozom sorsát.
Pusztai Péter rajza