Egy giccsről szóló előadásról jöttem
a kolozsvári
— kietlen beton tornyú —
Egyetemiek Házából,
fejemben Tünde huszonharmadik születésnapjával,
amikor apám azzal fogadott,
hogy TRAGÉDIA TÖRTÉNT.
Ezt a két szót mondta
hat évvel korábban is,
és rögtön barátaimra gondoltam,
de aztán tisztázódott, hogy az űrrepülők…
akik kanyarodtak sebében
kék vagy ellenkezőleg: narancssárga kezeslábasban,
lódultak nagy fitten a kabinba,
s ahogy kanyarodtak be,
már szinte látható volt
a karikaturisták Isten-vonalrajza,
amint Mikulás bácsis szeretettel
öleli keblére valamennyit.

Aztán felhívtam Tündét.
— Hát érdemes…? — kérdezte Tünde apja —
Hát érdemes…?

Budapest, 2011. I. 28.